Az izolációs takarót a NASA Marshall Space Flight Center fejlesztette ki 1964-ben az amerikai űrkutatási program számára.

Az izolációs fólia anyaga állhat vékony műanyag lapból (gyakran PET film), ami fémes fényvisszaverő anyaggal van borítva.

Az izolációs takaró általában arany vagy ezüst színű, ami tükrözi a sugárzó hő akár 97% -át.

Az űrben történő felhasználás miatt, nagy az ellenállása szélsőséges környezetben, például nagy hőmérséklet-tartomány (akár a -260 ° C-ra hűlésről vagy 480 ° C-ra melegítésről beszélünk), alacsony gázkibocsátás (így alkalmas vákuumban történő használatra) és ellenáll az ultraibolya sugárzásnak.

Aluminizált Kapton, fóliával vastagsága 50 és 125 µm, használták például Az Apollo Hold Moduljánál. A poliamid adja a fóliák egyedi borostyán-arany színét.

Az izolációs takarók tiszta aluminiumgőz nagyon pontos mennyiségének felhordásával készülnek egy tartós és vékony filmszerű anyagra.